11.rész

-Szeretlek! -mondtam, majd elmosolyodtam.
-Én erre nem tudok mit mondani. -mondta majd felvett egy halvány mosolyt az arcára.
-Nem is kell. -mondtam majd adtam egy puszit az arcára.
                       
                             ~Justin szemszöge~
Olyan a csókja mint az édes nektár.  Komolyan nem tudom mi van velem. Ilyet még nem éreztem. Még csak pár napja találkoztunk és máris érzek valamit belülről iránta. Nem tudom hova tenni ezt az érzést. Talán a nagy  Justin Bieber szerelmes lett? Nem tudom majd kiderül. 
Gondolatmenetemből Mandy nyugtatóm hangja zökkentett ki.
-Hahó Justin! -mondta édes ajkaival.
-Jaj, bocsi nem figyeltem ide. Mondtál valamit? -kérdeztem kíváncsian. 
-Igen. Azt kérdeztem hogy mikor indulunk, mert már 5 óra van, és anyáék már biztos keresnek. 
-Persze. -mosolyogtam.
Beindítottam az autót és elindultunk Mandyékhez. Nem sokára oda is értünk. 
-Nem akarsz bejönni? -törte meg a kínos csendet Mandy.
-De szívesen, ha nem zavarok. -válaszoltam. 
-Dehogy zavarsz. -vigyorgott. 
-Ebben az esetben, szívesen megnézném a házatokat. -feleltem.
Beértünk Mandyék házába, ahol már voltam, tehát a háznak ez a része nem volt ismeretlen. 
-Szia anya. -mondta Mandy.
-Sziasztok! -felelte az anyukája. 
-Mandyyyyyy! -jött egy ismeretlen hang az emeletről. 
-Junior! -ezzel a szóval kitárta a kezeit Mandy és várta hogy mikor ugrik a karjai közé Junior. De nem így történt. 
A lépcső végénél megtorpant.
-Ő kicsoda? -kérdezte kíváncsi tekintettel.
-Juni! Ő a......- fejezte volna be a mondatát, de nem hagytam neki mert közbevágtam.
-Én vagyok Mandy barátja. -mondtam, majd magamhoz húztam őt. 
-Öööhh. Igen?! -bámult rám értetlen fejjel.

                                ~Mandy szemszöge~
Hogy mi? A barátnője? Bevallom ez a mondtad egy kicsit lesokkolt, és nem tudtam mit kezdjek vele. 
-Gyere Junior! -mondtam majd tárt karokkal ismét vártam őt.
-Már hiányoztál Mandy. -mondta majd megölelt. 
-Te is nekem. -feleltem majd a nyakába borultam. (tudniillik a koncert óta nem láttam az öcsémet, mert vagy én nem voltam itthon vagy ő). 
Letettem Junit a földre majd felráncigáltam Justint a szobámba. Megszerettem volna tőle kérdezni, hogy komolyan gondolta-e ezt.
Felértünk a szobámba, bezártam az ajtót, majd elkezdtem a mondókámat. 
-Justin............-  kezdtem volna bele, de ő nem engedte. Ajkai már az enyéimhez tapadtak. Csókja nagyon finom volt. Ez olyan mintha nem is a gravitáció tartana a földön, hanem ő. Nagyon jó érzés volt, soha nem akartam abba hagyni. 
Szétváltunk, majd Justin beszélgetésbe kezdett. 
-Igen? -tette fel a kérdést egy kacér mosoly kíséretében. 
-Komolyan gondoltad amit Juniornak mondtál? -kérdeztem tőle csillogó szemekkel. 
Justin leült az ágyra és lehajtotta a fejét. Én értetlenkedve néztem rá. Nem tudtam hogy mit fog most mondani. Talán az lesz a válasza, hogy 'figyelj Mandy! én csak azért hívtalak el randira, hogy belopózzak a szívedbe, és azért teszem a jófiút, mert le akarlak fektetni" vagy talán pont az ellenkezőjét fogja mondani? Nem tudom de ez a nagy csend már kétségbeejtő volt. 
-Figyelj Mandy!  -zökkentett ki a gondolkodásomból.- Én még nem nagyon éreztem így lány iránt, mint irántad. Egyszer volt egy hosszabb kapcsolatom az is kudarcba fulladt. -ezzel a szóval egy könnycsepp folyt végig az arcán.- Úgy érzem, hogy minden percben egyre közelebb kerülök hozzád, amit persze nem akarok, de nem tudok ellene mit tenni. Nem akarok megint csalódni egy olyan emberben akit szeretek és így érzem, hogy téged megszerettelek, és ez egyre jobban csak fokozódik. -fejezte be a mondandóját, mire én beleültem az ölébe és letöröltem a könnyeit.
-Bennem nem fogsz csalódni ígérem! Én nem okoznék soha fájdalmat egy olyan embernek akit szeretek. Justin! Én úgy érzem hogy szerelmes vagyok beléd. Ezt már régóta érzem irántad csak soha nem tudtam elmondani. Most viszont megmondtam neked. -mondtam majd megöleltem. 
-Mandy! Szeretlek. -ezzel a szóval már az ajkai közeledtek hozzám.
-Justin! Szeretlek. -majd megcsókoltam. 
Körülbelül 2 perce csókolózunk, de Justin telefonja beleavatkozott. 
Egy SMS-e jött. 
-Haza kell mennem. Apa és anya elmennek egy étterembe, nekem pedig vigyáznom kell a tesóimra. -felelte. 
-Mehetek veled? Imádom a gyerekeket! -pillantottam rá kérlelő szemekkel. 
-Persze nyugodtan. -mondta.- Várj egy percet mindjárt jövök.
-Junior! -kiabálta Justin.-Nem lenne kedved eljönni hozzám Mandyvel? Van 2 öcsém és jól ellennétek. -mondta miközben Junior arckifejezését kémlelte. 
-De lenne kedvem! -ezzel a mondattal leszaladt anyához.-Anya!! Elmehetek Mandyvel Justinékhoz? 
-Persze menj csak. -mondta majd felém fordult.- Vigyázz Juniorra, tudod milyen! -mondta.
-Vigyázok rá anya! -feleltem majd egy puszit nyomtam az arcára. 
Elszaladt Junior cipőt venni, majd elindultunk Justinékhoz. Amint odaértünk majdnem elájultam. 

~Köszönöm hogy elolvastátok. Remélem tetszett! :)

10. rész

*Másnap reggel* 
Felkeltem, majd elmentem letusolni. Éreztem ahogy a meleg vízcseppek "játszanak" a bőrömön, nagyon kellemes volt. Nem élvezhettem sokáig a fürdés mámorát, mert készülődnöm kellett, ugyanis már 9 óra van és van még egy kis dolgom addig. 
Gondolkozásomból a telefon rezgése zökkentett ki: Justin üzenetet írt.
       "Jó reggelt szépségem! Szépen öltözz ám fel ma! Nem mintha nem lenne mindegy mit veszel fel, mert így is úgy is gyönyörű vagy;)! <3 Csók Justin! 

Azt hittem, hogy kiugrok a  bőrömből! Justin Drew Bieber azt írta nekem hogy gyönyörű vagyok és egy szívet is küldött hozzá?! Ez biztos csak egy álom! Méghozzá egy igen gyönyörű álom. Azzal amint ezt így elmondtam magamba anya jött fel a szobámba reggelivel a kezében. 
-Jó reggelt anya! -mondtam majd egy gyengéd mosolyt csaltam az arcomra. 
-Jó reggelt kislányom!Hoztam neked reggelit! -ezzel egy puszit adott a homlokomra. 
Ez furcsa volt mivel anya még eddig nem hozott nekem a szobámba reggelit. Na mindegy, azért örültem is neki. 
-És most hogy hogy a szobámba hozod a reggelimet? -kuncogtam el magam. 
-Hát tudod igazából egy kicsit beszélni is szerettem volna veled, mert mostanába nem nagyon tudtunk megbeszélni sok mindent.-amint ezt kimondta le is ült az ágyam szélére, azt jelezve, hogy most akar velem beszélgetni. 
-Oké. -adtam be a derekam- Beszélgessünk! De pontosan miről? -kérdeztem tőle, amint éppen el akartam kezdeni enni. 
-Mit szólnál hozzá, hogyha ma elmennénk valahová? -kérdezte kutya szemekkel. 
-Hát rendben, miért is ne?! - feleltem azzal a "Ma igazából más dolgom is lenne" mosollyal az arcomon. 
-Remek, akkor készülődj, mert elmegyünk egy kávézóba és kifecsegjük magunkat. 
-Most??? -kérdően vetettem rá egy pillantást. 
-Igen most, miért talán mással fogsz találkozni? -kérdezte és észrevettem rajta, hogy sejti mi van a dologba. 
-De ami azt illeti az lesz. Nem is tudom, hogy igazából minek vegyem ezt a találkát. Felfoghatom amúgy egy randinak is. -vigyorogtam
-Nocsak, nocsak. És kivel lesz a te randid? És mikor? -mosolygott, ami mostanában elég ritka anyától. 
-Majd bemutatom amikor már komolyabbak lesznek a szándékai. Amúgy 12 órakor lesz.  -amint ezt kimondtam egyből ránéztem az órára és már fél 11 volt. -Bocsi anyu de most készülődnöm kell, de ígérem, hogy ma még elmegyünk oké? -kérdeztem amolyan kislányos tekintettel.
-Oké. -vigyorgott rám. 
Amint anya kiment a szobámból azonnal elkezdtem kutakodni a cuccaim között. Kivettem a szekrényemből egy fekete feszülős miniruhát, és hozzá egy fekete magassarkút választottam. Elmentem feltettem egy alap sminket, majd elkezdtem becsavarni a hajam. Amint kész lettem a hajammal és az arcommal, felvettem a ruhámat. Belepillantottam a tükörbe, és őszintén szólva tetszett amit láttam. Leszaladtam anyához a nappaliba és ott vártam Justint. 
Már 12 óra volt. Bármelyik pillanatban itt lehet, és így is lett. Valaki csengetett, de már anya indult is ajtót nyitni. 
-Jó napot! -mondta anya. 
-Jó napot kívánok. -tisztelte meg Justin anyát és kezet csókolt neki- Itt lakik Mandy Anyston? -kérdezte.
-Igen ott ül a kanapén és azt hiszem téged vár. -felelte mosolyogva. 

                                                   ~Justin szemszöge~ 
Elindultam Mandyékhez. Bekopogtam az ajtón és nem is kellett sokat várnom, mert azonnal ajtót nyitott Mandy anyukája. Illedelmesen bemutatkoztam majd megkérdeztem, hogy itt laki-e Mandy. Amint az anyukája megmutatta, hogy hol van azonnal elindult az ajtó felé. Alig bírtam levenni róla a szemem annyira gyönyörű volt abban a sexy miniruhában. 
-Indulhatunk? -kérdeztem egy kacér mosoly kíséretében. 
-Persze. -felelte. 
Kinyitottam neki a kocsiajtót majd én is behuppantam. Útközben nagyon nagy csend volt. Szinte már kínosan nagy. Ezt a csendet Mandy kedves szavai törték meg. 
-Na akkor hová is megyünk? -kérdezte kíváncsian. 
-Majd meglátod! -mondtam miközben kacsintottam egyet. 
Egész végig Mandyt bámultam, mert nem tudtam levenni róla a szemem. Nagyon tetszik nekem ez a lány. Ez most nem olyan mint az eddigi egy éjszakás kalandjaim, most többet érzek. Azt érzem, hogy nekem ez a lány nem csak egy éjszakára kell, de még nem vagyok benne biztos, hogy ez szerelem. 
A gondolataimat az zavarta meg, hogy már odaértünk ahová vinni akartam őt. Kiszálltunk a kocsiból és elindultunk az étterem felé. Ahogy beértünk, már egyből megismertek és azonnal felvezettek minket egy üres helyiségbe, mivel direkt ezt kértem, hogy nyugodtan tudjunk beszélgetni. Kihúztam neki a széket és leültettem majd én is helyet foglaltam. 
-Mit szeretnél enni? -kérdeztem mosolyogva. 
-Nem is tudom még gondolkozom. -felelte egy gyönyörű mosoly kíséretével. 
-Rendben. -vigyorogtam. 

                                     ~Mandy szemszöge~ 
Csak az étlapot lapozgatom és közben Justint figyelem. Azt hiszem, hogy ezt ő is észre vette. 
-Spagettit kérek. -törtem meg a csendet. 
-Oké. Azt hiszem én is azt eszek. -válaszolta édes tekintetével miközben én csak mosolyogtam. 
Justin felvette a rendelést és miközben vártuk, hogy kihozzák addig elkezdtünk beszélgetni. 
-Nagyon sexyn öltöztél. -mondta én pedig elpirultam. 
-Köszönöm.. -csak ennyit tudtam  kinyögni a számon. 
-Figyelj Mandy! Te egy gyönyörű lány vagy. Igazából most azért is hívtalak el ide, hogy beszélgessünk egy kicsit. -mondta én pedig majdnem összeestem a szavai hallatán. 
-És miről szeretnél beszélni? -vágtam bele a közepébe. 
-Szóval azt szeretném neked elmondani, hogy azt hiszem tetszel nekem. És nem úgy tetszel nekem, mint azok a lányok akikkel csak azért voltam, hogy lefeküdjek velük. -mondta- Szóval csak ennyi. Tetszel nekem, nagyon is. 
-Én meg szeretlek de kurvára. -mondtam, de szinte csak magamnak, mert elég halkan mondtam, hogy meg ne hallja, de ez nem jött össze. Ugyanis Justin meghallotta és elkezdett nevetni. 
-Figyelj Justin! Én nem a pénzedért vagy a hírnevedért szeretlek, hanem én téged szeretlek. Engem nem érdekel, hogy hány házad van, vagy hogy hány kocsid. Engem az érdekel, hogy te milyen vagy. -mondtam ki ami bennem volt. 
Láttam, hogy ezeken a szavaimon ledöbbent, ahogy én is. De amint ezen gondolkoztam már azt vettem észre, hogy csak egy pár milliméter választ el attól, hogy megcsókoljon. Már majdnem megtörtént a csók, amikor a pincér nyitott be ugyanis hozta a kaját. 
Letette az asztalra és elment. Elkezdtünk enni. Gyorsan el is fogyasztottuk, majd elindultunk haza. 
Útközben Justin megállította a kocsit. 
-Miért álltunk meg? -kérdeztem. 
-Mert nem fejeztük be amit elkezdtünk az étterembe. -felelte.
Elkezdtem beszélésre nyitni a számat, de nem tudtam, mert Justin nem engedte, hiszen már oda is hajolt hozzám. Tudtam, hogy már csak pár milliméter választ el minket a csóktól, majd megtörtént a csoda. Justin megcsókolt, amit persze én vissza is csókoltam. Hihetetlen volt. Mintha hirtelen nem is a gravitáció tartana engem a földön, hanem ő. Még pár másodpercig csókolóztunk. Amikor ketté váltunk olyat mondtam amire én sem számítottam. 

~Köszönöm, hogy elolvastátok. Remélem tetszett. :)

9.rész

*másnap reggel*
Ma reggel tiszta üdén és frissen keltem ki az ágyból, már alig vártam, hogy mehessek a koncertre. Igaz csak délután 3-kor kezdődik, de már nagyon izgulok miatta. Most van pontban reggel 7 óra, de még délutánig van egy pár teendőm. Ki is keltem az ágyból és elindultam a konyha felé. Anya már felkelt, és ő is ott volt. 
-Szia anya. -nyomtam egy gyenge puszit az arcára.
-Szia kicsim. -viszonozta ő is a puszimat. 
-Csinálok magamnak reggelit. -mondtam.
-Oké. -felelte. 
-2 óráig készülődj össze, mert akkor indulunk, szóval intézz el mindent addig. 
-Oké úgy lesz, amúgy te is jössz? -kérdeztem.
-Nem dehogy én nem megyek, csak te mész. -mondta.
-Értem. -elmosolyodtam. 
-Na most megyek vissza a szobámba. Szeretlek anyu. 
-Oké kicsim, szia én is szeretek. 
Felmentem a szobámba és bekapcsoltam a TV-t. Justin volt benne és a mai koncert. 
Justin: Már csak 7 óra és kezdünk bébik! 
Én ahogy megláttam Justin egyből hátra dőltem az ágyon! 
-Olyan fantasztikus ember, nagyon imádom! -mondtam magamba. 
Amikor abba hagytam az ájuldozást elmentem a gardróbba és átcseréltem a pizsamámat.  
Felkaptam magamra egy rövidnadrágot meg egy rövid ujjú pólót, mert jó idő volt a mai nap. 
Abban reménykedtem, hogy még 3 óra felé is ilyen jó idő lesz. 
Fel léptem twitterre, de nem találtam semmi érdekeset. 
Anya felszólt nekem! 
-Mandy gyere le! Mondani akarok valamit! -kiabált.
-Megyek már! -feletem.
-1 óra múlva megyünk vásárolni, és Nick is velünk jön. 
-És én ahhoz minek kellek? -értetlenkedtem. 
-Te is jössz velünk, hogy ne itthon unatkozz!
-Hát jó. -gondoltam nem árt ha jobban megismerem anya pasiját. 
Felmentem vissza a szobámba, kinyitottam az ablakot és a "boldogság szele" csapta meg az arcomat. 
-Ezt a napot nem lehet elrontani! -mondtam.
Elmentem készülődni a vásárlásra. Felöltöztem, kisminkeltem magam, megcsináltam a hajam stb. 

                                              (Mandy öltözete) 


Lementem anyáékhoz és már indultunk is. 
*1 órával később* 
Már egy ideje itt bóklászunk a plázában és már egy kicsit kezdem unni anyámékat. Mindig csak Mandy azt hozd ide, Mandy azt tedd oda. Igazából nem is értem miért jöttem velük. 
Ránéztem az egyik órára: 11:00. Odamentem anyáékhoz.
-Anyu, figyelj lenne pár dolgom mielőtt elindulunk, úgy hogy én szerintem most haza megyek. -mondtam.
-Jaj várj még egy kicsit. Mi is lassan már megyünk. -felelte. 
-Hát jó, talán kibírom. 
Visszaültem a székre és lestem őket tovább.
*1 órával később* 
Végre itthon vagyok, 12:00 van és 2 óra múlva indulunk. 
Hallottam, hogy valaki kopog az ajtónkon és lementem, de mire leértem addigra anya már ott volt. 
-Á de jó, hogy itt vagy kicsim. Épp most jött a fodrász, hogy megcsinálja a hajad. -mondta.
-Ó értem. -válaszoltam. 
-Na akkor mikor látunk hozzá a hajadhoz? -kérdezte Alice(a fodrász).
-Felőlem akár most is. -feleltem. 
-Oké.
Felmentünk a szobámba és elkezdte csinálni Alice a hajam. Először kifésülte kócmentesre, azután pedig a kezébe vette a hajcsavaróját és begöndörítette a hajamat. Amikor ezzel a folyamattal végzett, akkor ráfújt valamilyen hajfixálót, belekent vagy 3 fajta hajkrémet. Itt egy kis simítás, ott egy csavarás, amott egy fújás, egy-két pördülés a székkel és már kész is voltam. Belenéztem a tükörbe, és majdnem elájultam. 
-Hogy csináltad ezt? Ez fantasztikus! -ámuldoztam. 
-Csak előcsalogattam a szépségedet! -felelte huncut pillantással. 
-Köszönöm szépen! -mondtam és megöleltem. 
-Ez a munkám! -válaszolta miközben viszonozta az ölelést. 
-Na én megyek is. -mondta. 
-Jaj várj! Segítenél nekem egy kicsit? -kérdeztem. 
-Persze, miben? 
-Ki kellene választani a koncertre a ruhám, amit felveszek. 
-Szívesen segítek! 
-Jaj nagyon köszönöm! (:
Gyorsan bementünk a gardróbomba és elkezdtünk válogatni. 
Találtam egy virágos egybe részes szoknyát. 
-Ehhez mit szólsz? -kérdeztem. 
-Hát nem is tudom, szerintem ez egy kicsit kislányos nem? 
-Igazad van. -feleltem, majd keresgéltünk tovább.
Hirtelen felkiált Alice : 
-Ezt fel kell venned! -mondta. 
-Hát nem is tudom! -húztam el a számat.
-Bízz bennem! Ez jó lesz! 
Kiment a gardróbból Alice én pedig felvettem a ruhát, amit kiválasztott. 
-Nos? Mit gondolsz? -kérdeztem félénken.
-Ez egyszerűen gyönyörű! Ezt kell felvenned! 
-Igen tényleg jól néz ki! -nézem bele a tükörbe. 
-Oké már majdnem minden megvan, már csak egy cipőt kell választani. -mondta.
Bement a gardróbba és kihozott egy lapos sarkú cipőt. 
-Ez jó lesz! -mutatta meg a cipőt. 
-Igen tényleg jó! -mosolyogtam.
 Felvettem a cipőt és már kész is voltam.

                                                                 (Mandy ruhája)

Lementem anyához és megmutattam neki magam. 
-Jogy tetszik anya? -kérdeztem.
-Gyönyörű vagy! -felelte. 
-Köszönöm! -mosolyogtam, majd nyomtam egy puszit az arcára.
Indulhatunk? -kérdezte. 
-Persze! -feleltem. 
Kimentünk az autóhoz és elindultunk a koncertre, mert már 2 óra volt. 
*45 perccel később* 
-Mandy!Itt vagyunk! -mondta anya. 
-Azt a! -ámuldoztam -mennyi ember. 
Kiszálltam az autóból.
-Vigyázz magadra kicsim! -szólt utánam anya. 
-Persze, vigyázok! -feleltem. 
-Akkor jövök érted 7 óra felé oké? -kérdezte.
-Rendben anya. -feleltem. 
-Szia. -elköszöntem tőle és el is ment. 
Bementem a terembe, ahol lesz a koncert és megpillantottam Justint. Befurakodtam a színpad elé és vártam, hogy elkezdődjön a koncert. 
*2 óra múlva*
Már javában folyt a 'műsor'. Mindenki sikoltozik, hiszen most fog majd felhívni egy lányt a színpadra. A szívem 10-et vert másodpercenként annyira izgultam, hogy ki lesz az a bizonyos OLLG.

*Justin szemszöge*
-Ki legyen az OLLG? -kérdezgetem magamtól.
-Nagyon tetszik nekem itt ez a lány aki itt van a színpad előtt. Őt hívom fel. -mondtam ki önbizalomtól telítődve. 

*Mandy szemszöge* 
Úgy tűnik Justin kiválasztotta, hogy ki lesz az. Elkezdett mutogatni rám. Hirtelen megállt a szívverésem, de csak egy röpke másodpercre. 
Felmentem a színpadra és Justin leültetett. 
-Szia gyönyörűség. Mi a neved? -kérdezte Justin.
-S..z...i...a J....Justin. -nyögtem ki -Mandynek hívnak. 
-Ó Mandy! Gyönyörű név. -ahogy ezt kimondta, el is kezdte énekelni a One Less Lonely Girl-t. 
Olyan csodálatos volt Justin, ahogy énekelt és a legjobb az volt, hogy nekem énekelt. 
Amint vége lett a számnak lementem a színpadról a csokor virággal a kezemben. 

*Justin szemszöge*
-Gyönyörű ez a lány, kell nekem! -gondoltam magamban. 
Vége volt a koncertnek és elkezdődött a fényképezkedés. Jó sokan várták, hogy készítsenek velem egy fotót. Ott volt Mandy is. Oda is hívtam őt, mert vele mindenképpen akartam fényképezkedni. 
-Gyere ide szépség. -mondtam. 
Oda is jött hozzám és készítettünk egy pár darab képet.

*Mandy szemszöge* 
-Te jó ég! Justin Bieberrel fényképezkedtem! És még ráadásul OLLG is voltam! Ezt el sem merem hinni! -gondoltam magamban.
*1 órával később* 
Már anya ott volt értem, hogy hazavigyen. 
-Szia anya. -mondtam.
-Szia kicsim. Hogy érezted magad? -kérdezte kíváncsian. 
-Nagyon jó volt! -feleltem boldogan. 
Így végig beszéltük anyával az egész hazautat. Amint hazaértünk elmentem abban a percben lefürödni. 
*2 órával később*
Már 9 óra volt és még mindig nem aludtam, nem tudtam elfelejteni a mai napot. Fantasztikus volt! Hirtelen elkezd csörögni a telefonom. 
Egy ismeretlen szám volt az, fogalmam sem volt, hogy ki lehet az ilyenkor. Felvettem a telefont és beleszólt egy fiú. Tisztára olyan hangja volt mint Justinnak. 
-Szia szépség. -mondta kacér hanggon. 
-Szia. Te ki vagy? -kérdeztem. 
-Justin Bieber. -mondta.
-Hogy mi? -kérdeztem és elakadt a szavam.
-Mandy!? Haló!? 
-Jaj bocsi, nagyon meglepődtem! -feleltem.-amúgy honnan tudod a telószámom? 
-Keresgéltem itt, ott. -válaszolta.
-Á értem. Amúgy miért hívtál? 
-Miért nem örülsz neki hogy felhívtalak? -kérdezte szomorúbb hangon. 
-Dehogynem csak furcsa volt. 
-Tulajdonképpen azért hívtalak, hogy lenne-e kedved eljönni velem valamikor valahová?! 
-Persze, szívesen elmegyek. Na és hová? 
-Majd meglátod. Holnap jó lesz? -kérdezte, rögtön a lényegre térve. 
-Persze, holnap tökéletes. 
-Akkor holnap érted megyek 12:00-kor?! 
-Oké. Készen leszek. 
-Rendben, szia.
-Szia. -amint ezt kimondtam le is tette a telefont. 
Letettem a polcomra a telómat és elaludtam. 

~Köszönöm, hogy elolvastátok. Remélem tetszett. (:

8. rész

*másnap reggel*
-Junior, Mandy! Kelés van! 
-Oké anya kelünk már! 
Elvégeztem a reggeli dolgomat, és mint természetesen minden reggel..elmentem suliba. 
Ma rövidített órák voltak, mert valami megbeszélés volt a tanároknak, ezért már 11-kor otthon voltam. 
Felmentem a szobámba és megnéztem a naptárat. 
-Ááá de jó!! Már csak 3 nap van a koncertig! 
*4 órával később*
Felhívtam a legjobb barátnőmet, Samantát. 
-Szia Sami!
-Szia Mandy! 
-Figyu! Nem lenne kedved ma találkozni valahol? 
-Most? 
-Igen. 
-1 óra múlva? 
-Szóval igen? 

-Persze! Veled bármikor!
-Jaj de jó akkor 1 óra múlva! 
-Oké! Na szia.
-Szia! Megyek készülődni! 
Nagyon boldog voltam, hogy találkozhatok megint Samantával. 
Mentem is készülődni! Ezeket vettem fel: 

Pont akkorra értem oda amikorra megbeszéltük. 
Elmentünk egy kávézóba és elbeszélgettük az időt. 
*2 óra múlva*
-Jaj már 6 óra van, ideje haza mennem. -mondtam.
-Oké, úgy is már nekem is mennem kell. -felelte.
-Szia. Majd még beszélünk!
-Szia Mandy. Jó legyél!
Elbúcsúztunk egymástól, és 7 órára haza is értem.
Gyorsan elvégeztem az esti teendőimet, és elmentem aludni. Eléggé elfáradtam a mai napon, ezért gyorsan el is aludtam.
*másnap reggel*
Megint csak a megszokott időbe jött anya fel a szobámba felébreszteni engem.
Lementem reggelizni, megfésülködtem, stb. és elmentem iskolába.
*5 óra múlva* 
Itthon voltam a suliból, hiszem már 12 óra van. Felbandukoltam a szobámba és ledobtam magam az ágyra, de a pihenésem nem tartott soká, mert anya lehívott ebédelni, ami különös volt, mert mindig fel szokta nekem hozni a reggelimet. Na mindegy, nem ez a lényeg, szóval lementem enni. 
A lépcsőn megálltam, mert meghallottam egy férfi hangot. Nagyon furcsa volt, mert idegen volt számomra ez a hanglejtés. Leértem a lépcsőn és egy magas barna hajú férfi állt az étkezőnkben. 
-Szia anya! -mondtam megdermedten.
-Szia kicsim! -válaszolta boldogan. 
Ez különös volt, mert még anyát a válás óta nem láttam ilyen boldognak. 
Le is ültünk enni. 
-Figyeljetek gyerekek! -szólt anya- Bemutatom nektek Nicket, ő az én élettársam. 
Nem is kellett több. Majdnem megfulladtam a kajába, annyira meglepődtem. 
-Hogy micsoda? -kérdeztem. 
-Jól hallottad kicsim. Már 1 hónapja együtt vagyunk. Azért nem mutattam be előbb, mert megakartam várni, hogy beilleszkedjetek ide. -mondta.
-Értem. Örülök. Látom boldogabb lettél anya, de nekem most fel kell mennem a szobámba tanulni, úgy hogy ha nem haragszotok, akkor én megyek is, magatokra hagylak titeket. Gyere te is Junior! -szóltam. 
Ahogy felértem bekapcsoltam a Tv-t, a zene csatornára kapcsoltam. Juniorral táncoltunk és énekeltünk, nem nagyon zavart minket anyám új pasija. 
*5 óra múlva* 
Lementem a konyhába, remélve hogy már elment Nick. Így is volt. Kinyitottam a hűtőajtót és kerestem valami kaját és közbe elgondolkoztam azon , hogy mikor jöhetett össze anya meg Nick. 
Bevallom nem igazán szimpi nekem a pasas, de majd ha jobban megismerem biztos kedvesebbnek fogom tartani. 
Na de ne ez a lényeg, hanem az hogy végre ez a nap is elment. 
*1 órával később*
Az ágyamon fekszek és bámulom a szép fehérre festett falat. Ránézek az órára: 19:16. Remek! El is mentem a fürdőbe és alvás készre csináltam magam. Lecsaptam magam az ágyra és elaludtam. 
*Reggel 6 óra* 
Na ez különös ma reggel nem keltett fel anya, pedig ilyenkor szokott. Felültem az ágyamon és láttam hogy egy papír van az asztalomon. 
"Jó reggelt kicsim. Ne menj ma iskolába, mert programot terveztem mára." 
-Ohh de jó! -mondtam magamba. 
Cikáztak a gondolataim, hogy mi lehet a mai program, de nem csak ezen járt az agyam, hanem azon is, hogy mit vegyek fel holnap a koncertre, stb. 
Lementem a konyhába és láttam, hogy anya meg Nick beszélgetnek. 
-Szia kicsim! Jó reggelt! 
-Jó reggel anya! Ja és szia Nick. 
-Szia Mandy. -mondta. 
-Mi is lesz a program mára anya? -kérdeztem.
-Elmegyünk kirándulni valahova. Én, te, Junior és Nick. 
-Hát ez szuper. -egy erőltetett mosolyt csaltam az arcomra, de láttam hogy anyunak nem tetszik a hozzáállásom. 
-Ja és még valami. Mikor megyünk? -kérdeztem. 
-2 óra múlva. -felelte. 
-Oké, akkor én most felmegyek a szobámba és kezdek készülődni. 
-Rendben. 
*2 órával később* 
Elindultunk arra a túrára, de nem volt valami sok kedvem hozzá. Nem sokkal később el is értünk egy helyre, ahol piknikeztünk. Be kell vallani, nem is volt ez olyan rossz, mint ahogy gondoltam. Beszélgettünk, játszottunk, ettünk, ittunk, jól mulattunk. Azt hiszem Nick nem is annyira bunkó, mint amilyennek elsőre tűnik. 
Fél 5 felé elindultunk haza. 30 perc múlva otthon is voltunk, jól el is fáradtunk mindannyian. Ma úgy döntöttek anyaék, hogy Nick nálunk alszik. 
Felmentem a szobámba és lefeküdtem az ágyra. 
*2 óra múlva* 
Semmi kedvem nem volt felkelni az ágyamról, ezért úgy ahogy voltam el is aludtam, csak a pizsamámat vettem fel. 
Hamar el kellett aludnom hiszen holnap "nagy nap elé nézek". 

~Köszönöm, hogy elolvastátok. Remélem tetszett. :) 

7. rész

Amint hazaértem bekapcsoltam a Tv-t, de nem volt benne semmi érdekes, ezért ki is kapcsoltam. 
*2 órával később* 
Nagyon unalmas napom van ma. Már alig várom, hogy mehessek a koncertre, de még addig van 4 nap. 
Elmentem a plázába szétnézni. Láttam egy boltot ami tele volt Justinos cuccokkal, bementem és vettem 10 db posztert. Amint kinyitottam a szobám ajtaját, azonnal ledobtam a táskám és kitettem a falamra a "képeket". 
*3 órával később* 
Délután 5 óra volt. Feküdtem az ágyamon és a fehér plafont bámultam, mert éppen nem volt jobb dolgom. Tisztára feszült voltam, mert nem tudtam, hogy mit mondjak majd Justinnak amikor találkozok majd vele. Nem is tudom... miért pont engem venne észre a sok gyönyörű lány közül?! Ááá ez lehetetlen!! 
Mivel a mai beszélgetésem is megvolt saját magammal, ezért lementem a konyhába és kerestem magamnak enni. Kicsit megéheztem a gondolkodásba. Készítettem is magamnak hot-dogot. Felvittem a szobámba és megettem. 
Amikor végeztem levittem a tányért, aztán vissza feltrappoltam az emeletre. 
Felnéztem twitterre, majd elmentem fürdeni, mivel már 7 óra volt. 
1 óra múlva minden esti teendőmmel végeztem is és elmentem aludni. Mivel ma nem fáradtam el annyira, ezért nem bírtam elaludni csak 10 órakor. 
*másnap reggel* 
Trrrrr.... trrrrrr...csörög a vekker. Marha jó! Kómásan kikeltem az ágyból és lementem az ebédlőbe reggelizni. Gyorsan végeztem is és felmentem letusolni, fogat mosni, felöltözni, megfésülködni... stb. Ma nem volt olyan jó idő, mint tegnap, ezért hosszabb ruhát vettem fel. A voksomat egy világoskék koptatott farmernadrágra, egy hosszú ujjú fehér pólóra és a szürke Suprámra tettem. Megcsináltam a hajamat, kifestettem magam (persze csak egy kicsit) és elindultam a suliba. 
*3 óra múlva* 
Az iskolában dekkolok még mindig. Még lesz egy órám és mehetek végre haza. 
Végre itthon vagyok. Nagyon utálok suliba lenni...na de mindegy nem ez a lényeg. Felmentem a szobámba és ledobtam az ágyra a táskámat. Láttam, hogy egy levél van az asztalomon. Ez állt benne: "Szia kislányom! El kellett mennem egy ügy miatt. Ne várjatok meg mert csak este megyek haza. Ja és még valami! Ma neked kell elmenned Juniorért az oviba. Legyetek jók! Puszi nektek!" 
Hát szuper mondhatom. Lehetek majdnem egész nap az idegesítő kisöcsémmel. 
*2 órával később*
Jaj ne már fél 3 van. El kell mennem az öcsémért. Gyorsan felvettem egy cipőt a lábamra és elindultam. Oda is értem gyorsan, hiszen nem volt messze az ovi a házunktól. 
Amint hazafelé tartottunk egyszer csak Junior elengedte a kezemet és elkezdett futni. 
-Junior állj meg!! Juniiioooorrrr!! 
Átszaladt az úton. Még szerencse hogy nem jött akkor autó. Megállt egy kirakatnál.
-Junior te meg mi a fenét képzelsz?! -kérdeztem -a szívroham kerülgetett. 
Láttam, hogy valamit nagyon néz a kirakatban. Felkaptam a fejem és egy csodálatos autómakettet pillantott meg a szemem. 

              (erről az autóról volt a makett) 
-Ohhh....hát ezért szaladtál el! -mondtam.
-Igen, ezért. -mondta elszomorodott hangon. 
-Mi a baj? -kérdeztem.
-Semmi, csak anya azt mondta, hogy ma fogja nekem megvenni. -felelte.
-Jaj, ne aggódj biztos megveszi majd máskor, de most el kellett mennie egy ügy miatt. -biztattam. 
-Na gyere Junior....menjünk haza! 
Amint hazaértünk, rögtön a konyhába szaladtunk, mert már mind a ketten éhesek voltunk. 
*3 órával később* 
Már fél 8 körül járt az óra. Elvittem Juniort lefürdetni, utána pedig én is elmentem tusolni. Mire végeztem, addigra Junior az ágyamban aludt. Eddig mindig elküldtem az ágyamból mikor ott aludt, de most nem. Befeküdtem én is az ágyba, lekapcsoltam a villanyt és elaludtam. 

~Köszönöm, hogy elolvastátok! Remélem tetszett! :)