2014. május 6., kedd

8. rész

*másnap reggel*
-Junior, Mandy! Kelés van! 
-Oké anya kelünk már! 
Elvégeztem a reggeli dolgomat, és mint természetesen minden reggel..elmentem suliba. 
Ma rövidített órák voltak, mert valami megbeszélés volt a tanároknak, ezért már 11-kor otthon voltam. 
Felmentem a szobámba és megnéztem a naptárat. 
-Ááá de jó!! Már csak 3 nap van a koncertig! 
*4 órával később*
Felhívtam a legjobb barátnőmet, Samantát. 
-Szia Sami!
-Szia Mandy! 
-Figyu! Nem lenne kedved ma találkozni valahol? 
-Most? 
-Igen. 
-1 óra múlva? 
-Szóval igen? 

-Persze! Veled bármikor!
-Jaj de jó akkor 1 óra múlva! 
-Oké! Na szia.
-Szia! Megyek készülődni! 
Nagyon boldog voltam, hogy találkozhatok megint Samantával. 
Mentem is készülődni! Ezeket vettem fel: 









Pont akkorra értem oda amikorra megbeszéltük. 
Elmentünk egy kávézóba és elbeszélgettük az időt. 
*2 óra múlva*
-Jaj már 6 óra van, ideje haza mennem. -mondtam.
-Oké, úgy is már nekem is mennem kell. -felelte.
-Szia. Majd még beszélünk!
-Szia Mandy. Jó legyél!
Elbúcsúztunk egymástól, és 7 órára haza is értem.
Gyorsan elvégeztem az esti teendőimet, és elmentem aludni. Eléggé elfáradtam a mai napon, ezért gyorsan el is aludtam.
*másnap reggel*
Megint csak a megszokott időbe jött anya fel a szobámba felébreszteni engem.
Lementem reggelizni, megfésülködtem, stb. és elmentem iskolába.
*5 óra múlva* 
Itthon voltam a suliból, hiszem már 12 óra van. Felbandukoltam a szobámba és ledobtam magam az ágyra, de a pihenésem nem tartott soká, mert anya lehívott ebédelni, ami különös volt, mert mindig fel szokta nekem hozni a reggelimet. Na mindegy, nem ez a lényeg, szóval lementem enni. 
A lépcsőn megálltam, mert meghallottam egy férfi hangot. Nagyon furcsa volt, mert idegen volt számomra ez a hanglejtés. Leértem a lépcsőn és egy magas barna hajú férfi állt az étkezőnkben. 
-Szia anya! -mondtam megdermedten.
-Szia kicsim! -válaszolta boldogan. 
Ez különös volt, mert még anyát a válás óta nem láttam ilyen boldognak. 
Le is ültünk enni. 
-Figyeljetek gyerekek! -szólt anya- Bemutatom nektek Nicket, ő az én élettársam. 
Nem is kellett több. Majdnem megfulladtam a kajába, annyira meglepődtem. 
-Hogy micsoda? -kérdeztem. 
-Jól hallottad kicsim. Már 1 hónapja együtt vagyunk. Azért nem mutattam be előbb, mert megakartam várni, hogy beilleszkedjetek ide. -mondta.
-Értem. Örülök. Látom boldogabb lettél anya, de nekem most fel kell mennem a szobámba tanulni, úgy hogy ha nem haragszotok, akkor én megyek is, magatokra hagylak titeket. Gyere te is Junior! -szóltam. 
Ahogy felértem bekapcsoltam a Tv-t, a zene csatornára kapcsoltam. Juniorral táncoltunk és énekeltünk, nem nagyon zavart minket anyám új pasija. 
*5 óra múlva* 
Lementem a konyhába, remélve hogy már elment Nick. Így is volt. Kinyitottam a hűtőajtót és kerestem valami kaját és közbe elgondolkoztam azon , hogy mikor jöhetett össze anya meg Nick. 
Bevallom nem igazán szimpi nekem a pasas, de majd ha jobban megismerem biztos kedvesebbnek fogom tartani. 
Na de ne ez a lényeg, hanem az hogy végre ez a nap is elment. 
*1 órával később*
Az ágyamon fekszek és bámulom a szép fehérre festett falat. Ránézek az órára: 19:16. Remek! El is mentem a fürdőbe és alvás készre csináltam magam. Lecsaptam magam az ágyra és elaludtam. 
*Reggel 6 óra* 
Na ez különös ma reggel nem keltett fel anya, pedig ilyenkor szokott. Felültem az ágyamon és láttam hogy egy papír van az asztalomon. 
"Jó reggelt kicsim. Ne menj ma iskolába, mert programot terveztem mára." 
-Ohh de jó! -mondtam magamba. 
Cikáztak a gondolataim, hogy mi lehet a mai program, de nem csak ezen járt az agyam, hanem azon is, hogy mit vegyek fel holnap a koncertre, stb. 
Lementem a konyhába és láttam, hogy anya meg Nick beszélgetnek. 
-Szia kicsim! Jó reggelt! 
-Jó reggel anya! Ja és szia Nick. 
-Szia Mandy. -mondta. 
-Mi is lesz a program mára anya? -kérdeztem.
-Elmegyünk kirándulni valahova. Én, te, Junior és Nick. 
-Hát ez szuper. -egy erőltetett mosolyt csaltam az arcomra, de láttam hogy anyunak nem tetszik a hozzáállásom. 
-Ja és még valami. Mikor megyünk? -kérdeztem. 
-2 óra múlva. -felelte. 
-Oké, akkor én most felmegyek a szobámba és kezdek készülődni. 
-Rendben. 
*2 órával később* 
Elindultunk arra a túrára, de nem volt valami sok kedvem hozzá. Nem sokkal később el is értünk egy helyre, ahol piknikeztünk. Be kell vallani, nem is volt ez olyan rossz, mint ahogy gondoltam. Beszélgettünk, játszottunk, ettünk, ittunk, jól mulattunk. Azt hiszem Nick nem is annyira bunkó, mint amilyennek elsőre tűnik. 
Fél 5 felé elindultunk haza. 30 perc múlva otthon is voltunk, jól el is fáradtunk mindannyian. Ma úgy döntöttek anyaék, hogy Nick nálunk alszik. 
Felmentem a szobámba és lefeküdtem az ágyra. 
*2 óra múlva* 
Semmi kedvem nem volt felkelni az ágyamról, ezért úgy ahogy voltam el is aludtam, csak a pizsamámat vettem fel. 
Hamar el kellett aludnom hiszen holnap "nagy nap elé nézek". 

~Köszönöm, hogy elolvastátok. Remélem tetszett. :) 

1 megjegyzés:

  1. Nagyon jó lett siess a következővel :D Már nagyon várom a koncertes részt :D

    VálaszTörlés